A cukorbetegek világnapja

November 14. a cukorbetegek világnapja (diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttműködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezője, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak, amely a cukorbetegség járványszerű terjedésére, a megelőzésre hívják fel a figyelmet.

Az egyes típusú diabétesz, a vércukorszint megemelkedése főként a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi.

A legtöbb cukorbeteg azonban a felnőtt korban kialakuló úgynevezett kettes típusú diabéteszben szenved, amelynél a szervezet termel ugyan inzulint, de annak mennyisége vagy nem elegendő, vagy valami oknál fogva nem tud hatni. Különösen gyors a betegszám növekedése azokban az országokban, amelyekben újdonság a jólét. A WHO ezért olyan stratégiát dolgozott ki, amelynek célja javítani a táplálkozási szokásokon, s előnyben részesíteni a mozgékonyabb életmódot. Felmérések azt mutatják, hogy a túlsúly és a cukorbetegség közötti összefüggésekkel kevesen vannak tisztában, pedig a súlyfelesleg leadásával, némi fizikai aktivitással, pl. napi fél-háromnegyed óra sétával csökkenthető lenne a felnőttkori (kettes típusú) diabétesz kialakulásának veszélye.

Szerbiában becslések szerint csaknem egymillió ember cukorbeteg, de csak minden másodikat tartják nyilván, mert sokan nincsenek tudatában betegségüknek. A vércukorszint normálisan 3,9-6,1 mmol/l között mozog éjszakai koplalás után, cukorbetegnek akkor számít valaki, ha a vércukorszint nyolc órával étkezés után 7 mmol/l felett van, valamint ha a bármikor mért szint eléri vagy meghaladja a 11 mmol/l-t.

Az Adai egészségházban az információs pult előtt minden érdeklődőnek a reggeli órákban ezen a napon munkatársaink megmérték vércukrát és vérnyomását és hasznos tanácsokkal látták el őket.